Madách Imre, miként Az ember tragédiája Ádámja, a végső kérdésekre kereste a választ szenvedésekkel és méltánytalanságokkal teli, tartalmas és mégis tékozló életében.
Madách Imre (1823-1864) miként Az ember tragédiája Ádámja a végső kérdésekre kereste a választ szenvedésekkel és méltánytalanságokkal teli, tartalmas és mégis tékozló életében.
Az ember tragédiája kérdései Madách kérdései, amelyek nem érthetők teljesen a drámaköltő sorsa, sorsának mélypontjai és magaslatai nélkül. A jogot végzett, művészi babérokra is törő, köznemesi származású ifjú neveltetésének és nyilván habitusának megfelelően tenni kívánt hazájáért. Ez számára - mint korából és korosztályából annyiaknak - nem kérdés, evidencia volt!
A magánéletében megélt megannyi keserűség, csalódás, lelki seb mintha valami szent összeesküvéssel segítette volna, hogy egy tehetséges, a mindenkori jobbért, igazért cselekvően tenni akaró férfi és írástudó nemzete egyik legnagyobb alkotását létrehozza. Egyéni fájdalma és a haza fájdalma nélkül a magyar irodalom talán legegyetemesebb műve nem születhetett volna meg. Ádám sorsában önmaga, a magyarság és az emberiség sorsát is megfogalmazta: a csalódások és az újrakezdések sorozatát. Az ember történetét a történelemben!
Az ismert irodalomtörténeti tények: Madách Az ember tragédiáját 1859 februárjától 1860 márciusáig írta, vidéki magányában, kételyektól, sötét gondolatoktól gyötörten. Az Arany Jánoshoz eljutott műre - kisebb javításokat javasolva - maga Arany ütötte rá a remekmű máig érvényes súlyos pecsétjét. Az idő, a múló idő újabb és újabb kérdőjeleket vetett föl a kivételes alkotás természetrajzához illően, de sosem az értékei miatt!
Drámairodalmunk örökké korszerű, mindig modern, tehát klasszikus darabja létünk értelmét keresi. S ennek, minthogy az élet két nemre épül, a férfi és a nő páros magánya vagy szép szövetsége is a tétje. Ahogy a mindennapok méltó vállalása kínokkal és örömökkel, zuhanásokkal és szárnyalásokkal együtt. A tudott vég, az elkerülhetetlen halál nem hatalmazhat föl senkit a küzdelem föladására vagy elkerülésére. A fő kérdés nem a miért, hanem az: van-e kiért? S ha van - márpedig szent okok folytán szinte mindig van és lesz valakiért - akkor a miértre is válasz születhet!
Kaiser László
Madách Imre, miként Az ember tragédiája Ádámja, a végső kérdésekre kereste a választ szenvedésekkel és méltánytalanságokkal teli, tartalmas és mégis tékozló életében.
Szabó Lőrinc a huszadik századi irodalom egyik legjelentősebb lírikusa, műfordítója. Költőként meghatározó életművet hagyott ránk, emellett műfordítóként az európai irodalom számos elismert ...
Arany balladái azon túl, hogy a Toldi mellett a legismertebbek a lírikus munkásságából, a nemzeti műveltségbe szervesen beépültek szinte ...
A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori művészetének utolérhetetlen darabja.
A kisregény nem történelmi, nem romantikus időket idéz föl,
Shakespeare szonettjeit két részre oszthatjuk.
Az 1923-ban született amerikai regény- és drámaíró, Joseph Heller első regénye korszakalkotó, groteszk, mégis zseniálisan ábrázolja a háborút.
...Mikszáth Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth ...
Edmond Rostand Cyrano de Bergeracról 1897-ben nagysikerű drámát írt. A drámai alak eredetije, az igazi Savinien de Cyrano de Bergerac a ...
A verseket olvasva árnyaltabban értelmezheti az olvasó Ady magyarságát, ostorozó hazafiságát, magányát –egyszóval költészetét.
A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns ...
A Légy jó mindhalálig (1920) egyik legszebb regénye Móricznak, s talán legtöbbet forgatott műve. Fiatalok és idősek egyaránt szívesen olvassák vagy olvassák újra...
Egy fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja ...
A TERMÉK JELENLEG NINCSEN KÉSZLETEN!
A Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll. Ebben a tekintetben a mű előzménye A ...
A regény a szerelem diadalát fogalmazza meg a pénzvágy fölött.
A Szent Péter esernyője bája és derűje teszi, hogy az egyik legolvasottabb regénye Mikszáthnak. A mű ...
Petőfi kilenc elbeszélő költeménye közül kiemelkedik A helység kalapácsa (1844) és Az apostol (1848).
Néro a regény elején ártatlan, a világról mit sem tudó ifjú. Mostohaapjával, Claudiussal beszélget, csodálja a férfiban a tudóst, és nem ...
A Három nővér (1901) a meddő vágyakozás megrajzolása a mozgalmas és az értelmes élet iránt. A testvérek - Olga, Mása, Irina - sóvárogva készülnek, de csak ...
