A Robinson Crusoe elsősorban izgalmas és érdekes olvasmánynak készült: tele kalanddal, váratlan fordulattal, hajmeresztő veszélyekkel, csodás megmenekülésekkel.
A Robinson Crusoe elsősorban izgalmas és érdekes olvasmánynak készült: tele kalanddal, váratlan fordulattal, hajmeresztő veszélyekkel, csodás megmenekülésekkel. Hozzá jó adag egzotikummal: a tengerészélet, a messzi földek varázsa, és természetesen a szorongatóan izgalmas alaphelyzet, a magányos ember a lakatlan szigeten. De a Robinson Crusoe több az efféle kalandregénynél. Korabeli olvasói is észlelték, mint ahogy a modern irodalomtudomány is kimutatta, hogy a népszerű olvasmány burkában jelen van az a fajta irodalmi műfaj és módszer is, amely különösen a Defoe-féle puritán-protestáns szellemiségű tollforgatók számára volt élő hagyomány: az erkölcsi példázat és a vallásos allegória hagyománya. A Robinson Crusoe ugyanis – rejtettebb szinten – az isteni gondviselésről és a gondviselés ellen lázadó Emberről szóló példázat. Robinson élete a lakatlan szigeten bűnhődés, munkája penitencia azért, mert – az atyai szónak és számtalan intő égi jelnek fittyet hányva – nem fogadta el azt az élethelyzetet és élethivatást, amelyet a gondviselés kijelölt számára.
A Robinson Crusoe elsősorban izgalmas és érdekes olvasmánynak készült: tele kalanddal, váratlan fordulattal, hajmeresztő veszélyekkel, csodás megmenekülésekkel.
Néro a regény elején ártatlan, a világról mit sem tudó ifjú. Mostohaapjával, Claudiussal beszélget, csodálja a férfiban a tudóst, és nem ...
A vörös postakocsi a múlt század Pestjének merkantil, busongó mámorba hajló világát idézi, középpontjában Rezeda Kázmérral, a csalódott hírlapíróval, akinek szíve ...
"A hajós életéből következnek itt történetek, amelyeket fiatal nők és ifjak itt-ott tán hitetlenkedve olvasnak."
Madách Imre, miként Az ember tragédiája Ádámja, a végső kérdésekre kereste a választ szenvedésekkel és méltánytalanságokkal teli, tartalmas és mégis tékozló életében.
A TERMÉK JELENLEG NINCS KÉSZLETEN!
Halála után előkerült Karinthy néhány notesze. Ide jegyezte fel legelőször ötleteit: az első ...
Petőfi Sándor a János vitéz írásakor huszonegy esztendős volt: néhány évvel túl a késői gyerekkoron, nemrég még az iskolapadot koptatta. Az ifjúkor végén, a férfikor ...
Mikszáth Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth ...
Arany robbanásszerűen tört be a magyar irodalmi életbe a Kisfaludy Társaság pályázatán díjnyertes Toldijával.
Kaffka Margit 1917-ben írt regénye a megállíthatatlan erjedés és változás parabolája: hiába az elhivatott apácák, hiába a jólismert sors, az új idők új szelének egyetlen érintésére ...
Franz Kafka (1883-1924) életének legfőbb jellemzője az idegenség. Kafka a szorongások írója. Magyarázható és nem magyarázható félelmek között élt, ezeket a félelmeket örökítette meg regényeiben ...
Jókai vigasztaló és bizakodásra serkentő tézisregényt írt, a magyar jellem és a magyar föld asszimiláló erejét akarja példázni, azt a tételt sugalmazza, ...
Arany balladái azon túl, hogy a Toldi mellett a legismertebbek a lírikus munkásságából, a nemzeti műveltségbe szervesen beépültek szinte ...
Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. "Szép", ...
A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns ...
A TERMÉK JELENLEG NINCSEN KÉSZLETEN!
A Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll. Ebben a tekintetben a mű előzménye A ...
Gárdonyi e nagy ívű, mozgalmas történeti regényében a hun-magyar rokonságot szándékszik bizonyítani, s a hunok romlatlanságát, becsületességét, szerénységét erkölcsi ...
